Bacsinszky Éva vagyok, a kutyák, a kutyás sportok szerelmese. Én vagyok az az elvetemült, aki kicsi csíkos izomgolyókkal szeret agilityzni.

"Vannak emberek, akik szeretnek dolgozni, mások nem, de a kutyák máshogy működnek. Arra lettek szelektálva, hogy szeressenek dolgozni és szívesen vegyenek részt az emberrel közös tevékenységekben. A kutatások alapján tudjuk, hogy a kutya azért szeret dolgozni, hogy az ember szeresse őt, pozitív társas jelzéseivel megerősítse ezt az érzést, és a kutya tudhassa, hogy ő az emberi csoport tagja." /Miklósi Ádám/
Kedves agilitysek! Hadd mutatkozzak be nektek! 2006-ban csöppentem bele a kutyázás világába Tappancs nevű beagle kutyámmal. Az engedelmes foglalkozások mellett hamarosan már az agility foglalkozásokat is elkezdtem látogatni, amibe hamar beleszerettem. 2008-ban hoztam el egy magyar tenyésztőtől az első staffordshire bull terrier kutyámat 11 hetesen. Azóta is maradtam ennél a fajtánál, ők illenek legjobban hozzám, ők a szívem csücskei. Csülökkel már megérkezése előtt terveim voltak, nem is kevés. Még nagyobb erővel vetettem bele magam a kutyázásba. Ekkor kezdtem a kutyák képzésével mélyebben is foglalkozni, felkértek oktatónak ott, ahol addig magam is tanultam. Engedelmest, majd agilityt is oktattam, melyhez el is végeztem egy agility kiképzésvezetői tanfolyamot a Magyar Agility Szövetség szervezésében. Csülök számomra A KUTYA, csupa nagybetűvel, aki mindenbe 120%-ot beleadott, amiről látta, hogy büszkévé teheti vele a gazdáját. Az engedelmes munka, Bh vizsga, obedience, agility, flyball és vénségére még a hoopers is az élete részévé vált, de mindent kipróbáltunk, ami szembe jött és szimpatikus volt. 2010-ben csöppent az életembe az akkor már felnőtt - 5,5 éves - Zetor. Vele körülbelül egy év alatt jutottunk el oda, hogy az első agility versenyeken közösen részt vehessünk, volt pár aktív versenyévünk így is együtt. 2012-ben már a korábbinál is tudatosabban választottam ki a következő kiskutyámat, sporttársamat. Ebben az évben Budapestről vidékre költöztem és csatlakoztam oktatóként egy ottani kutyaiskolához. Ott is vittem engedelmes csoportot, besegítettem az agility oktatásba és nem mellesleg létrehoztam egy saját, az irányításom alatt álló flyball csapatot. Ekkor hoztam el Hollandiából Mamba nevű kutyámat is, akiben mindaz ötvöződött, ami fontos az agilityhez és a flyballhoz is. Vékonyabb, sportosabb felépítés, egészséges testben kiegyensúlyozott lélek. Elszántság, akarat, igazi tűz volt a szemében. Sajnos tragikus hirtelenséggel túl korán hagyott itt minket, de még így is benne tudott lenni abban a flyball csapatban, mely az akkori csapatrekordot megfutotta egy versenyen. 2016-ban Mamba hiánya okán hoztam ugyanattól a szukától egy másik kölyköt, ő Woma. Woma ma is aktív agility versenyző, A3 szinten fut, ami jelenleg Magyarországon a legmagasabb kategória (na nem magasságban, majd meglátjátok milyen picuri). Később – mikor már ismét Budapesten éltem - érni kezdett a gondolat, hogy bővülhetne még a falka. A tervem az volt, hogy Woma testvérétől hozok egy kiskutyát. Hát nem így hozta az élet, mert nem a kicsit hoztam el, hanem Woma alomtestvérét, Havanát kaptam meg. Majdnem 5 évesen, 2021-ben került hozzám, és fogalmam sincs milyen csoda történt kettőnk közt, milyen szikra gyúlt, de az első naptól úgy kötődik hozzám, mintha én lennék az egyetlen élőlény a világon. Felnőtt létére olyan gyorsan és lelkesen tanul, mint egy kölyök. 2021-ben jött be az országba egy új sport, mellyel már holland ismerőseim révén egy ideje szemeztem, így rögtön a legelső Hoopers Instruktor képzést el is végeztem, remélve, hogy majd ezen a téren is kibontakozhatok hamarosan. Legtöbbször a magyarországi agility versenyekre járunk a kutyáimmal, de büszke vagyok rá, hogy Csülökkel kétszer is kijutottunk Magyarországot képviselni az IMCA nevű versenyre, ami az a világbajnokság, ahol nem csak törzskönyves kutyák vehetnek részt, hanem bárki. Ő Belgiumban és Olaszországban képviselte hazánkat, 2022 és 2023 májusában pedig Woma és Havana is futott Hollandiában a WAO (world agility open) nevű világversenyen. Mivel ez a sport nagyon gyorsan és dinamikusan fejlődik, én is igyekszem lépést tartani vele amennyire csak tudok. Folyamatosan figyelem a trendeket, a sikeres versenyzők technikáit, a bírók kreatívnál kreatívabb kombinációit. 2022-2023 évben elvégeztem egy edzőképzést, hogy elmélyítsem, rendszerezzem a tudásomat, főként a felvezetési technikák terén. Ez az én kutyázásom története, és remélem, hogy a tiétek részévé is válhatok hamarosan. Célom, hogy segítsek a gazdáknak és a kutyáiknak közös élményeket szerezni a sport által. A kutyáknak hiszem, hogy az a legfőbb vágya, hogy a gazdájuk büszke legyen rájuk. Kérlek, hogy adjatok nekik lehetőséget erre! Üdvözlettel: Éva
